Webshopoknak nem kell regisztrálni a Kibervédelmi Intézetnél

Kötelező kiberbiztonsági regisztráció

Májusban publikáltunk egy cikket arról, hogy egy kormányrendelet értelmében az elektronikus piactereknek regisztrálniuk kell magukat az illetékes hatóságnál, továbbá biztonsági kockázatelemzést kell végezniük és ennek megfelelő intézkedéseket szükséges bevezetniük. Ugyanakkor a cikk születésének időpontjában még nem volt egészen tiszta, mit tekint piactérnek az illetékes hatóság, ugyanis piactérnek nem számító webshopok is kaptak felszólítást, hogy regisztráljanak. Ez érthető módon több webáruháznál is aggodalmat keltett, főképp a regisztráción túl elvégzendő extra feladatok miatt.

A helyzet értelmezését tovább nehezítette, hogy időközben az illetékes hatóság is változott – jogkörök a Katasztrófavédelemtől a Nemzeti Kibervédelmi Intézethez kerültek át. Az utóbbi intézménytől májusban hiába kértünk állásfoglalást, sajnos nem kaptunk, és akkor még a szervezet honlapjáról sem derültek ki további részletek.

Azóta azonban az nki.gov.hu címen elérhető weboldal jóval információgazdagabb lett. A „hatóság” menüpont alatt többek között elolvasható, mi az intézet hatásköre, továbbá külön aloldal részletezi a bejelentés-köteles szolgáltatásokról szóló tudnivalókat.

Rögtön az oldal tetején rögzítik, hogy az európai irányelv és a magyar kormányrendelet definiálja a digitális (bejelentés-köteles) szolgáltatókat érintő jelentős biztonsági eseményt, amelyben rögzített paraméterek alapján a jogalkotói szándék feltételezhetően a nagyobb online piactereket, amelyek több fogyasztót és kereskedőt is összekötnek, tekintheti a lehetséges „ügyfélnek”.

Az is kiderül, hogy akkor beszélhetünk jelentős biztonsági eseményről, ha például egy szolgáltatás 5 millió felhasználóóra erejéig nem érhető el, ha az incidens uniószerte 100 ezer felhasználót érint, ha legalább 1 millió euró kárt okoz, illetve veszélyt jelent a közbiztonságra vagy az emberi életre.

Ezt követően pedig hosszú és részletes definíció következik arról, hogy mi minősül online piactérnek. Ez alapján nem tartoznak ide például az árösszehasonlító oldalak, ugyanakkor a harmadik fél szoftveres applikációit értékesítő webes felületek igen.

Ami pedig a webshopokat illeti, az alábbi idézet egyértelműen eldönti a kérdést:

„Nem minősülnek online piactérnek a következő szolgáltatások:

  • a gyártók vagy kereskedők webáruházai, ahol fogyasztók számára történik értékesítés;
  • a gyártók vagy kereskedők webáruházai, ahol kereskedők számára történik értékesítés;
  • az a szolgáltatás, ahol megtörténik a termékek bemutatása, de a megrendeléshez, vásárláshoz a vevőt átirányítják egy másik weboldalra, vagy hagyományos üzletbe;
  • árukereső vagy ár-összehasonlító alkalmazások, amelyek továbbirányítanak az eladó kereskedési felületére.”
mm
Juhász György

A Growww Digital tartalommarketing menedzsere. Húsz évet dolgozott médiában, többek között az Origo.hu főszerkesztő-helyetteseként és a Ringier Kiadó online divíziójának vezetőjeként, majd a Tartalomgyár alapító-társtulajdonosa volt.

Üzenet a szerzőnek

Kérdésed van?
Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!