Egy 2024-es felmérés szerint az internet traffic mintegy felét bot traffic teszi ki. E-kereskedelmi szempontból ez azt jelenti, hogy rengeteg olyan kattintásért fizetünk, ami nem valós személyektől, hanem szoftverektől származik. Hogyan befolyásolja ez az e-kereskedelmi szereplőket? Milyen védelmi módszereket ismerünk ezek ellen? Létezik-e hosszú távú megoldás?
Aki 2025-ben webshopot szeretne nyitni, vagy egyéb online kereskedelmi célú vállalkozást létrehozni, annak az online térben jelentős számú problémával kell megküzdenie. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy rogue-like videójátékot. Ezeknek a játékoknak az a lényege, hogy újra és újra ugyanazt az utat kell bejárni, viszont folyamatosan plusz tudást és készségeket kapsz, ezáltal lehet végigvinni őket. Így van ez az e-kereskedelemben is.
Van egy recept, ami alapján el lehet indulni, de sosem tudhatjuk, hogy egy jogi rendeletet, emelkedett árakat vagy éppen bot forgalmat fog elénk dobni az élet.
Mi a bot traffic?
A bot traffic az, amikor úgy kapunk látogatást az oldalunkra, illetve klikkeket a hirdetéseinkre, hogy ezek nem valódi emberektől származnak. Bot traffic jöhet programokból, illetve egyéb website-okról is. Ez a jelenség elég régóta fennáll és nem is feltétlenül csak a negatívumai miatt ismerjük, azonban az elmúlt években egyre jobban befolyásolja az e-értékesítés működését. Az ilyen forrásból származó traffic jelentősen tudja befolyásolni a webshopok költéseit, illetve magát a weboldal folyamatos leterheltségét is.
A különböző analitikai eszközök segítségével elég jól ki lehet már szúrni azon tevékenységeket az oldalunkon, amelyek nem valós vásárlóktól származnak. Íme néhány dolog, amire érdemes odafigyelni:
- DDoS támadások: ha hirtelen azt látjuk, hogy valamiért nagyon belassult az oldalunk, nem tölt vagy kiugróan magas megtekintésszámokat látunk, akkor érdemes elgondolkodni és csekkolni az analitikában, hogy bot kattintást kaptunk-e vagy a nyári hőségre való tekintettel mindenki tőlünk akar légkondit vásárolni.
- Rengeteg visszapattanó kattintás: amikor ahelyett, hogy a labda berepülne a kapuba, folyamatosan pattog a kapufán. Itt nem egy labdát kell elképzelni, hanem több száz vagy ezer kattintást egy termékoldalra, ami sosem érkezik meg.
- Nagyon rövid munkamenetek (sessions): annak ellenére, hogy a TikTokon preferáltak a 10-30 másodperc közötti tartalmak, az e-kereskedelemben rossz óment jelentenek. A pár másodperces megtekintések az oldalon egyértelműen bot tevékenységre utalhatnak.
- Használhatatlan adatszemét: ezek az adatszemetek azon regisztrációk, spam e-mailek vagy egyéb ilyen melléktermékek, amelyekben afrikai hercegek keresnek meg minket e-mail formájában egy hihetetlen lehetőséggel.
- Más országokból való magas megtekintésszám: ha a mi webshopunk célközönsége Magyarországon van és hirtelen kapunk 400 kattintást Kambodzsából, akkor ne legyenek illúzióink, ez elég nagy valószínűséggel csak bot traffic.
Milyen más formái vannak a bot traffic-nak?
A botok nem csak abban az esetben mennek az e-kereskedelmi szereplők agyára, amikor a saját oldalukat támadják be. Akkor is ez a helyzet, amikor a marketing-kampányaikra szállnak rá. Munkám során rengetegszer találkoztam olyan esetekkel, hogy a Google Shopping vagy Meta kampányok esetében jelentős számú botot fedeztek fel, ami elkezdte megenni a partnerek teljes költésre szánt egyenlegét.
Ezeket a típusú botokat sokszor nehezebb kiszűrni, mint az oldalra érkezőket, illetve védekezni is nehezebb ellenük. Van olyan eset, amikor elég egy pixelt kiiktatni, mert arra van ráállítva a bot, de sajnos ez nagyon ritka. A helyzetek jelentős többségében az a kiindulópont, hogy tömeges bot támadás irányul egy adott kampányra és az abban szereplő termékekre. Ezzel gyakorlatilag órák alatt le tudják nullázni a webshopok hirdetésre szánt költségét.
Hogyan befolyásolja ez az e-kereskedelmi szereplőket?
Az e-kereskedelem helyzeteket nagymértékben befolyásolja ez a jelenség. Tegyük fel, hogy a társasjátékokkal foglalkozó weboldalamat szeretném hirdetni a Google Shoppingban. Be tudok állítani adott költséget, mondjuk napi 1000 forintot, ami után a hirdetésem lekapcsolódik. Ha ez az 1000 forint (a Google jelenlegi átlag átkattintási ára úgy 87-91 forint), elfogy öt perc alatt, mert kaptam egy kevés bot forgalmat, akkor az aznapra szánt marketing büdzsém el is úszott.
Ha ezt a bot forgalmi problémát nem tudja megoldani a szolgáltató, illetve nem tudjuk belekalkulálni a költségünkbe, akkor más marketingeszközökhöz kell folyamodni. Ez most pont kapóra jön számos szereplőnek, hiszen a ChatGPT megjelenésével újabb opciók ütötték fel a fejüket az online vásárlásra, ráadásul egy ideje körbejár már az a pletyka is, hogy a Shopify-t tervezi beintegrálni az OpenAI a szolgáltatásába.
Tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenségeidet!
A mesterséges intelligencia eljövetelével egyszerre szerzett az online tér egy barátot és egy ellenséget. Az AI ugyanis az egyik fő forrása jelenleg a digitális marketing kampányokat letaroló bot trafficnak. Egyrészt sokkal könnyebb az AI-on keresztül elindítani egy bot támadást, másrészt sokkal egyszerűbb elbújni mögé a fekete (etikátlan) hackereknek.
Emellett viszont érdemes megjegyezni azt is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével már több, úgynevezett “bot prevention” eszközt hoztak létre. Ezek azért lehetnek hasznosak, mert sokkal gyorsabban tanulják a botok viselkedését és hamarabb tudnak változni automatikusan, mint a manuálisan beállított szűrők.
Hogyan védekezhetünk ellenük?
A botok kiszűrésére egészen sok módszert ismerünk, erre a két leghatékonyabb a manuális filterezés és az automata rendszerek használata. A bot filterezés egy már régóta használt módszer, ezt akár a GA4-ben is meg tudjuk tenni, ha követjük az alábbi lépéseket:
- Az Adminban szedjük ki az összes már a Google által is botnak vagy egyéb, nem emberi forgalomnak minősített adatot.
- Állítsunk be filtereket úgy, hogy ez már az elsődleges nézetben is látszódjon!
- Zárjuk ki az összes gyanús domaint! (Ehhez van egy referencialista is, amelyet használhatunk)
A fenti módszeren kívül használhatunk reCaptcha rendszert (pl.: CloudFlare), viszont egy ilyen rendszer bevezetése egyáltalán nem biztos garancia arra, hogy olyan hatásos lenne, mintha manuálisan filtereznénk a forgalmat az oldalon.
Abban az esetben viszont sokkal nehezebb dolgunk van, hogyha a marketing-kampányunkat támadják meg. Ilyenkor általánosságban az a teendő, hogy a szolgáltatóval felvesszük a kapcsolatot és megpróbálunk kidolgozni egy megoldást.
Összességében tehát elmondható, hogy jelenleg az e-kereskedelem egyik legnagyobb ellensége 2025-ben a bot traffic, ami ellen nehezen lehet hosszú távú megoldást találni. Mivel kiszámíthatatlan, hogy mikor kapunk ilyen forgalmat, illetve hogy mikor szabadul rá egy bot támadás valamelyik kampányunkra, ezért elkapni (elsőre) szinte lehetetlen.
