Hol tart ma a webhosting, mik az aktuális kihívások, trendek, és van-e létjogosultsága egy “hagyományos” hosting cégnek a hatalmas felhőszolgáltatók mellett? Nabil Atiyeh, a RackForest vezetője segítségével kerestük a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Egy korábbi interjúban sokat faggattalak az e-kereskedelmi hosting kihívásairól. Azóta fejlődtek a webshopok, egyre több a képi és videós tartalom, az AI és gamification alkalmazás. Az a kérdés, hogy az igények is hasonló tempóban nőttek-e – és ha igen, arra mi a válaszotok?
Látjuk, hogy nőnek az egyes szereplők, de az alapvető igényeik nem sokat változtak az utóbbi időben. Inkább azt szoktuk vizsgálni, hogy a különböző méretű vállalkozásoknak mik a legfontosabb szempontjaik, és hogyan tudjuk őket a leginkább segíteni. Arra jutottunk, hogy főként a kisebb webshopok számára nagyon fontos a gyors válaszadás, a hatékony ügyfélszolgálat. A célunk így az lett, hogy hiba esetén 60 másodpercen belül válaszolni tudjunk a megkeresésekre – ez az elmúlt egy évben átlagosan 53 másodperc alatt sikerült is.
A magyar nyelvű kommunikáció szintén kiemelt jelentőséggel bír, ez leginkább a kisebb és közepes szereplőknek lényeges szempont. Náluk jellemzően kevésbé van meg házon belül a szükséges szakmai tudás, ezért erősen támaszkodnak a rendszermérnöki, hálózati mérnöki csapatunkra. Erre mi jól felkészültünk, és lényeges, hogy a szakmai segítséget magyarul tudjuk nekik biztosítani. Persze van kivétel is: a nagyobb ügyfelek, szolgáltatók – mint például a Payment Gateway – profi szintű kérdéseire is tudnunk kell válaszolni, és nekik kevésbé fontos a magyar nyelvű támogatás. Az átlag webshoposok ezt viszont nagyra értékelik.
Korábban a nagy ügyfelek jelentős része ragaszkodott az Intel szerverekhez, most egyre többen választják az AMD Ryzen és Epyc gépeit, mivel ár-érték arányban nagyot fejlődtek. Az utóbbi hónapokban mi is már csak ilyeneket vásárolunk.
Szintén a kisebb cégek számára fontos tényező a skálázhatóság. A nagyobb webshopoknál általában csak 20-30 százalékon mennek a szerverek, mert megtehetik, hogy folyamatosan hagyjanak a rendszerben egy nagyobb tartalékot. A kicsiknek ezzel szemben az ár a legfontosabb, de ha egy nagyobb forgalmi kiugrás jelentkezik, lényeges, hogy milyen gyorsan tudjuk számukra felskálázni az erőforrásokat. Persze fel vagyunk készülve erre is.
Mi történik, ha egy ügyfél olyan megoldást erőltet, amit nem tartotok biztonságosnak, vagy feleslegesen sok erőforrást igényel?
Erre fel szoktuk hívni az ügyfél figyelmét. Van olyan, hogy valaki ennek ellenére rosszul méretezi az igényeit. Ha mi üzemeltetjük a rendszerüket, akkor mi kapjuk a riasztást – ilyenkor nekünk kell felkelni hajnali 2-kor, és megoldani a problémát. De akkor is így van, ha az ügyfél végzi az üzemeltetést, mert akkor meg ő hív fel hajnalban, hogy csináljunk valamit. Ilyenkor azért elmondjuk neki, hogy mi megmondtuk az elején, RackForest viszont azért tart ott, ahol tart, mert ekkor is igyekszünk mindenkinek segíteni.
A Windows VPS-eknél sajnos időnként előfordul a zsarolóvírus problémája. Ezeket folyamatosan szkennelik, és ha be tudnak jutni, akkor titkosítják az állományokat, amit csak sok-sok bitcoinért lehet feloldani. A napokban is volt ilyen: az ügyfél nagyon mérges volt, és azt állította, hogy ez a mi hibánk, és biztos a hostról jött be a vírus. Bebizonyítottuk neki, hogy ez teljesen kizárt, erre pedig elmondta, hogy ő nem ért hozzá, de valahogy oldjuk meg a problémáját. Sokat gondolkodunk azon, hogy az ilyen ügyfeleket hogyan tudnánk edukálni ahhoz, hogy ezeket a bajokat elkerüljék, és persze biztosítunk nekik olyan mentéseket, amiknél még nem állt fenn a probléma. Nagyjából ennyit tehetünk.
Nagyban hozzájárul a biztonsághoz a georedundancia: három különböző helyen vannak a szervereink, és ha valahol nagyobb gond lenne, akkor még mindig ott a másik kettő. Ha mindhárom helyszínen blackout volna, az már azt jelenti, hogy “Budapest elesett”, és az embereknek nem az a legnagyobb problémája, hogy nem érnek el egy webshopot.
Volt egy óriási Amazon szerverleállás 2016-ban, amiről kiderült, hogy egy egyszerű elgépelés okozta egy kódban. Kiküszöbölhető ez, vagy “mindig benne van a pakliban”?
Az emberi hiba ellen az egyik legnehezebb a védekezés. A rendszerépítéseink során van egy kötelező review: az ügyfélnek kiadás előtt legalább ketten átnézik a rendszert. Most épp azon dolgozunk, hogy a mesterséges intelligencia segítségével hogyan tudnánk leellenőrizni a parancsokat. Ezt még nem vezettük be, a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen dolgozunk rajta, hogy mind szerverszinten, mind pedig a hálózatot nézve hogyan tudnánk kódellenőrző rendszert kidolgozni. Az Amazon esetéhez hasonló, triviális hibákat nagyon hatékonyan ki lehetne szűrni egy ilyen, AI alapú megoldással.
Ha már AI: a mesterséges intelligenciának milyen egyéb felhasználási területei merülhetnek fel a ti szegmensetekben?
Minket elsősorban két tényező vezérel: az egyik, hogy jobb szolgáltatást, nagyobb ügyfélélményt adjunk, a másik pedig, hogy költséghatékonyabbak legyünk. Az AI igazából mindkettőben hasznunkra lehet. A mesterséges intelligenciát már több nagy hosting cég bevonta az ügyfélszolgálati folyamatba, amiből szép sikertörténetek születtek. Az elmúlt 10 évben nálunk is sok tízezer ticket keletkezett, és az a tervünk, hogy ebből adatbázist hozunk létre, amiből egy nagy nyelvi modellen alapuló alkalmazás már elég jó válaszokat tudna kinyerni. Ez az ügyfelek számára elsősorban gyorsaságot, hatékonyabb ügyfélszolgálatot fog eredményezni, mi pedig jobban tudunk majd koncentrálni azokra a kérdésekre, amikre az AI nem tud válaszolni.
A sales területén is jól tudnak működni ezek a megoldások, mégpedig az ajánlatok készítésénél: az AI alkalmazások már nagyon jók dokumentumok generálásában, és így sokat tudnak segíteni a hatékonyság-növelésben és a gyorsaságban. Magát a gondolkodást továbbra is az ember végezné, de utána a “piszkos munkát” már rá lehetne bízni a programra.
Ezenkívül a hálózati anomáliák kiszűrésében is tervezzük alkalmazni ezt a technológiát. Rengeteg végpontunk, portunk van, hatalmas forgalom megy a gerinceinken, és ha bármi gond adódik, azt nagyon gyorsan észre lehet venni az AI segítségével. Nálunk ezt most emberek csinálják. A kollégák ilyenkor azt próbálják megtalálni, hogy mi változott, mikor változott, és hol lehet a probléma forrása. Erre a mesterséges intelligencia is képes volna, és a korábbi esetek elemzésének segítségével a tipikus gondokat nagyon hamar meg tudná találni. Nem az a célunk, hogy helyettesítsük a rendszermérnököket, hanem hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján az AI javasolni tudjon megoldásokat, amik megkönnyítik az emberek munkáját.
Hogy lehet megfelelni az egyre fontosabb energiahatékonysági szempontoknak?
Akkora teljesítményű processzorok jönnek, amiket már lehetetlen lesz levegővel lehűteni, ezért át kell állni folyadékhűtésre, ami nagy kihívás lesz minden hosting cégnek. A PC-k nél már használják ezt a technológiát, de nagy teljesítményű gépeknél előfordulhat, hogy még a folyadéknak sem tudják átadni azt az irdatlan mennyiségű hőt, ami keletkezik a processzormagnál.
Itt jön be az energiahatékonyság kérdése is. Az utóbbi években nagyon megnőttek az energiaárak, és az EU-ban is szigorodnak az arra vonatkozó előírások, hogy a szervertermek PUE értékét (Power Usage Effectiveness – energiafelhasználási hatékonyság) minél inkább növelni kell. Ez a környezettudatosság miatt is fontos, de üzleti szempontból is nagy a nyomás a hosting cégeken. A RackForest szervertermeinek jelenleg 1.3 a PUE-ja, ami itthon egy jó értéknek számít. Nemrég Norvégiában építettek olyan szervertermet, ahol 1.008-as értéket sikerült elérni, szóval van hova fejlődni.
A keletkezett hő másodlagos felhasználására milyen lehetőségek vannak? Ti próbálkoztatok már ilyesmivel?
Magyarországon ez az elgondolás is még nagyon gyerekcipőben jár. Több szerverterem – köztük mi is – próbálkozott azzal hogy leadja a környező házaknak, irodáknak a hulladékhőt, de nem akarták átvenni. Pedig nagyon egyszerű volna: összesen egy csőre lenne szükség, amit rákötünk a kivezetésre, és máris kb. 100 kilowatt energiát tudnánk átadni fűtésre ahelyett, hogy kiengednénk az ablakon!
Jó példáért nem kell messzire menni! Az egyik nagy szolgáltató bécsi szerverterme egy kórház mellett van, aminek a fűtését a szerverek hője adja. Ezek szuper dolgok, szívesen odaadnám ingyen is a hőt, ha volna erre lehetőség.
Hogy látod a webhosting jövőjét: a felhőszolgáltatások felé mutat a világ, vagy megmaradnak a klasszikus szerverházak is?
Úgy látjuk, hogy az olyan szolgáltatók, mint az Amazon Web Services inkább a startup jellegű vállalkozásoknak lehetnek előnyösek, akik a fejlesztés kezdeti stádiumában vannak. Ezzel szemben a hagyományos cégek, mint a RackForest, sokkal jobb áron tudják kínálni a folyamatos üzemeltetéshez szükséges, nagyobb erőforrásokat.
Egy felhőszolgáltatónál a processzorkapacitás 5-10-szer drágább, mint nálunk, és ez akár havi szinten több milliós költségtöbbletet is jelenthet. A közhiedelemmel ellentétben a georedundancia sem “alapfelszereltség” náluk: külön fizetni kell érte, mint minden extra szolgáltatásért. A hálózati forgalom is jellemzően drága, és külön fizetni kell a belső forgalomért, ahogy a támogatásért is. Egy olyan csomag, ami már supportot is tartalmaz, akár az eredeti duplájába is kerülhet náluk. Azok az ügyfelek, akik visszajönnek hozzánk ezektől a szolgáltatóktól, nagyon szeretik, hogy nálunk ezért nem kell fizetni. Prémium szintű támogatást kapnak akár egy VPN csomaghoz is.
A rugalmasság, skálázhatóság akkor tud előny lenni a felhőszolgáltatóknál, ha valakinél jellemzően kevés a forgalom, és csak ritkán vannak nagy kiugrások benne. Nekik nagyon megéri, hiszen csak rövid időszakokban kell többet fizetni, egyébként pedig alacsony költségekkel tudnak működni. A tapasztalat viszont az, hogy ha túlzottan megnő a terhelés, akkor például az Amazon automatizmusának is több percre van szüksége, mire felskálázza az erőforrásokat.
A felhőszolgáltatások javára írható, hogy a fejlesztők nagyon szeretik amiatt, hogy a meglévő “építőkockákból” gyorsan létre tudnak hozni komplett weboldalakat bennük. Valahogy úgy mint a Minecraft játékban. Ha neked egy sztenderd kocka kell, akkor minden rendben, de ha kicsit “más színű” akkor ezt már nagyon nehéz megcsinálni. A cloud szolgáltatók ugyanis nem azokat a nyílt forráskódú elemeket használják, amiket mindenki más, hanem módosított, saját verziókat. Ezért, ha bármit testre akarsz szabni, akkor egy fekete dobozba nyúlsz. Ha pedig később úgy döntesz, hogy ezt át akarod vinni máshová, az nem fog működni. Azért nem, mert nem kompatibilis más rendszerekkel. Ez pedig azt is jelenti, hogy így könnyen be lehet ragadni egy ilyen szolgáltatóhoz.
Azt gondolom, hogy a világszintű, nagy felhőszolgáltatókkal szemben még mindig rengeteg előnye van a kisebb hosting cégeknek. Valahogy úgy, mint a nagy élelmiszerláncokhoz képest egy sarki boltnak. Előbbiben csak leveszed a polcról a termékeket és fizetsz, utóbbiban viszont segítenek, a neveden szólítanak, és egész más élménnyel távozol.
