A digitális frontvonal nem ott húzódik, ahol a vevő és az eladó találkozik, hanem ott, ahol az algoritmus dönt. A magyar piacon épp az itt és most helyzet van, amire kkv-szinten is készülni, alkalmazkodni kell. – A hadtudományok és a cégvezetési tanácsadás metszetén jártas Kovács Sándor Zoltán írása következik.

Az ár, a hirdetés, a kosárba helyezés, a visszatérő vevő – mind egy láthatatlan gépi logika következménye. 2025-re az e-kereskedelem már nem piac, hanem stratégiai hadszíntér: a fegyver az adat, a tét a bizalom, a győztes pedig az, aki előbb optimalizálja a döntést, mint hogy a rivális egyáltalán észrevenné a mozdulatot.

“Aki nem érti, hogy a figyelem láncolata dönt a bevételről, az hiába optimalizál árat vagy hirdetést – rossz csatát vív”

– vallja Magdó Emil a Grafcom Média alapítója és vezetője.

A digitális háború rövid krónikája

2020-ban a COVID-járvány olyan digitális robbanást indított el, amely öt év alatt újrarajzolta a kereskedelem térképét. A Statista adatai szerint 2025-re a globális e-commerce forgalom elérte a 3,66 trillió dollárt, az Egyesült Államokban 1,25 trilliót, míg Magyarországon 2020 óta 150 százalékos növekedés zajlott le.

A növekedés motorja már nem az árverseny, hanem az AI-ajánlások, a dinamikus árazás és a social commerce lett. Az Amazon négymilliárd dollárt fektetett mesterséges intelligenciába, a Shopify és a Google szövetséget kötött, az Alibaba Európa-hódítása pedig már nemcsak kereskedelmi, hanem geopolitikai kérdés.

„Ha tartalomról beszélünk, jó tudni, hogy már nem a keresési lista tetejére akarsz kerülni, hanem az AI által generált válaszok részévé akarsz válni. Ehhez jól struktúrált tartalom, kérdés-válasz szerkezet és összehasonlító táblázatok kellenek. Ez a GEO

– magyarázza Szekrényi Péter, az AmTech Rendszerház vezetője.

A rombolás ára

A fejlődés ára mindig a gyengébbek bukása. Az AI-kollúzió – vagyis amikor az algoritmusok „megtanulják” a közös árazási viselkedést – ma az új monopólium eszköze. Az amerikai FTC és az EU antitröszt-hatóságai már több vizsgálatot indítottak, mert a dinamikus árazó algoritmusok árfixálást eredményezhetnek, még ha emberi szándék nélkül is.

A nagyok közben morális felsőbbrendűséget hirdetnek: a hatékonyságot, a gyors kiszolgálást, a személyre szabott élményt. Csakhogy ennek ára van – adat, kontroll, és a kicsik piaci részesedése. A GVH már vizsgálja az algoritmikus árképzés jogi kockázatait, és a GDPR-bírságok sem kímélik az óriásokat: az Amazon 2021-ben 746 millió eurót fizetett adatkezelési szabálysértés miatt. A piac tehát nemcsak technológiai, hanem etikai ütközőzóna lett.

A magyar KKV-k oldaláról a baj az, hogy brutálisan megnövekdhetnek a hirdetési költségek, miközben egymásra licitálva promóznak ugyanannak a célközönségnek, ugyanazokat a kulcsszavakat használva. Ez rosszul kezelve és rivalizálva nagyon sok pénzt vesz ki a zsebekből.

A pénz, amiért érdemes harcolni

Globálisan az e-kereskedelmi AI-befektetések 2023-ban 19,71 milliárd dollárt tettek ki. Ez nem puszta költség, hanem hadikiadás. Aki előbb tanulja meg használni az adatot, az nemcsak a konverziót növeli meg – akár 25 százalékkal, hanem a piacot is újraosztja.

Az adat lett az új pénznem, és aki az adatot birtokolja, az uralja a vevő figyelmét. Magdó Emil szerint azonban az adat nem vagyon, hanem visszajelzés. Egy tükörkép a döntéseinkről. „Csak az nyer, aki nézni is meri. Ráadásként, aki rendszert épít köré, az jövőt vásárol” – állítja a szakértő.

A magyar piac: itt és most

Az Euromonitor adatai szerint a magyar e-kereskedelem 2024-ben 3,33 milliárd dollár értékű volt, a nagy piac nagy szereplői, mint például az eMAG, az Alza.hu és a Pepita már AI-ajánlásokkal dolgoznak, de a kis- és középvállalkozások többsége még nem AI-érett: nincs adatstruktúrájuk, nincs integrált CRM-jük, és nincsenek mérőpontjaik.

Pedig a lehetőség – legalábbis a Verified Market Research szerint, akik a magyarországi piacra 9,2 százalékos növekedést mutattak ki – éppen ‘itt és most’ van: aki most beépíti az AI-t, az jövőre nemcsak túlél, hanem előnybe kerül.

Nézzünk pár gyakorlati, akár azonnal alkalmazható lépést, amit megtehetsz.

Mit is csinálj holnap?

A stratégiai háborúk mindig ott dőlnek el, ahol a döntés megszületik. Egy magyar webshop-tulajdonos számára ez nem elméleti kérdés – ez a napi túlélés.

  • Tesztelj AI-ajánlást kicsiben! – Ne a teljes kínálaton – 10 terméken próbáld ki, mérd a konverziót, majd skálázd.
  • Készíts „ember a gép felett” szabályt! – Az algoritmus ne dönthessen automatikusan akcióról, ha 20% felett csökken a margin.
  • Építs adatstruktúrát! – Ne a kampányokat mérd, hanem az ügyfélértéket (CLV). Ehhez elég egy központi adatlap minden vevőről.
  • Használd az AI-t tartalomra, ne döntésre! – Hagyd, hogy írjon termékleírást, de ne engedd, hogy ő árazzon. SOHA ne engedd!
  • Védd az adatot, amit gyűjtesz! – GDPR-szabályzat, sütikezelés, és a „kié az adat?” kérdés mindig legyen tiszta.
  • Kezdj partnerségben gondolkodni! – Shopify, Google, vagy magyar AI-szolgáltatók – az együttműködés gyorsít, nem gyengít.
  • Legyen válság-dashboardod! –  Ha a konverzió már 20 százalékkal esik, látnod kell, melyik csatornán, melyik terméknél, miért.
  • Készülj a GVH-időkre! – Az AI-kollúzió kockázata valós. Érdemes versenyjogi tanácsadót bevonni.

Clausewitz 10 parancsolata az e-kereskedelemben

Carl von Clausewitz porosz hadvezér és stratégiai gondolkodó volt, aki a háborút nemcsak fegyveres, hanem rendszerszintű döntéshozatali küzdelemként értelmezte. Sok cég használja Clausewitz üzleti életre applikált gondolatait, anélkül, hogy tudná, honnan is erednek azok. Tanításai lényege, hogy a siker nem az erő nagyságán, hanem az erő tudatos koncentrálásán múlik.

A KKV-k számára ez azt jelenti: ne minden fronton harcolj – ott támadj, ahol valóban nyerhetsz.

A fenti lépésekhez alább adok egy nézőpontbeli segítséget. A következő 10 pont a hadászatból lett átkonvertálva az üzleti életre.

Aki a háborút érti, az érti a piacot is. Clausewitz hadelméleti logikája ma az AI-vezérelt kereskedelemben is működik – csak a fegyverek mások, de a stratégia ugyanaz. Feltéve, ha a stratégia nem annyiból áll, hogy éljük túl a hónapot, aztán majd lesz valahogy.

  1. Mindig a fő célt szolgáld! – Ne kampányt tervezz, hanem profit-pályát.
  2. A versenyelőny megszerzése a valódi győzelem. – Nem a konkurens legyőzése számít, hanem a vevő bizalmának megnyerése.
  3. Találd meg a súlypontot! – Ismerd fel, mely termékvonal hozza a legtöbbet, és oda irányítsd az energiát.
  4. Ne várj tökéletes információra! –  A piac sosem lesz átlátható – a vezető dönt, nem vár.
  5. Számíts súrlódásra! – Az AI sem csodaszer. Hibázni fog. Te készülj fel gyors korrekcióval.
  6. A csapat ereje dönt. – Az AI-t nem a szoftver működteti, hanem az a csapat, amely érti, mit mér és miért.
  7. Védekezz okosan, támadj bátran! – Védd a meglévő ügyfeleidet, de próbálj új szegmenseket is.
  8. Válaszd ki a harc mértékét! – Nem kell mindent birtokolni – elég, ha a legjövedelmezőbb részt uralod.
  9. Légy elemző, kitartó és merész! – Az adatokból stratégia lesz, nem Excel-tábla.
  10. A stratégia mindig előrébb való, mint a taktika. – Ha tudod, hová tartasz, minden algoritmus neked dolgozik.

A digitális hadszíntér nem csillogó technológiai parádé, hanem kíméletlen logisztikai küzdelem és köztudott, hogy az amatőr a csatákat követi, a profi a logisztikát.
Az e-kereskedő, aki érti a stratégiai összefüggést, nem fél az AI-tól – hanem beveti, mint fegyvert. A többiek pedig sodródnak, míg a piac újraosztja magát.

Ahogyan Clausewitz mondaná: Aki nem tudja, miért harcol, az már elvesztette a csatát.