Ahogyan arról már majd' egy fél éve először, majd néhány hete - más megközelítésben -  ismét egy elemző-magyarázó cikkel igyekeztünk felhívni a figyelmet, úgy most is fontosnak tartjuk beszélni az AEO "új jelenségéről". Az ismerkedés mellett azonban a mindennapi használhatóság bemutatására (és így: a hasznára) is hangsúlyt helyeznénk. Így a szűrő most az, hogy: a válaszmotor optimalizáció (AEO) egy új szakma, vagy csak a SEO egy vadhajtása?

Az online keresési szokások jelentősen átalakultak az elmúlt években. A hagyományos keresőmotorok – mint a Google vagy a Bing – mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett válaszmotorok (answer engines), amelyek célja, hogy azonnali, pontos és rövid válaszokat adjanak a felhasználók kérdéseire. Ezzel párhuzamosan egy új optimalizálási stratégia, a válaszmotor-optimalizálás (AEO – Answer Engine Optimization) is egyre fontosabbá válik a weboldalak számára.

A hangalapú keresés nem egyszerűen egy trend, ez egy „forradalom” kezdete. Ha ma egy vállalkozást vezetünk, mindig az apró eredményekre figyelünk: finomítjuk a termékleírásokat, az e-mail megnyitási arányok miatt aggódunk, vagy A/B teszteket futtatunk a közösségi média hirdetéseinken.

A magyar e-kereskedelem elmúlt évei arról szóltak, hogy megjelentek a távoli és a közeli külföldről érkező versenyzők, akik egy nagy szeletet kihasítottak a hazai bizniszből. Ez elriaszthatja azokat, akik webáruház alapításán gondolkodnak 2025-ben, pedig ha jobban belegondolnak, nincs rá okuk.

A Kereső a konverziós útvonal (egyik) legfontosabb eleme.  Sokan úgy gondolják, hogy egy jól SEO-optimalizált termékkatalógus önmagában elég ahhoz, hogy biztosítsa a termékek láthatóságát, lévén a Google vagy a ChatGPT keresőrobotjai majd elvégzik a munkát a nagy általános keresőoldalakra. Az adatok azonban mást mutatnak. Azok a felhasználók, akik használják egy webáruház belső keresőmotorját, több mint hatszor annyi bevételt termelnek, mint azok, akik nem.

A ChatGPT, jelentős előnyt nyújthat a kis- és középvállalkozásoknak, segítve a működés hatékonyságát. Automatizálható vele az adminisztráció, például ügyféllevelek kezelése, kimutatások készítése vagy termékleírások írása. A webshopok számára személyre szabott ajánlatokat és jobb ügyfélélményt kínálhat, miközben optimalizálja a készletkezelést és az ügyfélszolgálatot. Az MI alkalmazása versenyelőnyt jelent a piacon.

Bár a hazai e-kereskedelmi szektor továbbra sem tért magához a 2023-as sokkból, az e-kereskedelem továbbra is dinamikusan fejlődik világszerte, így az új technológiákhoz és a fogyasztói szokások változásaihoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. 2025-ben az is trend lesz, hogy ezek a változások felgyorsulnak.

Vajon a globális gazdaság mely szektorai tekinthetők úttörőknek a mesterséges intelligencia alkalmazásában? Közöttük van-e a kereskedelem? Többféle mutatót is felhasználhatunk e kérdések megválaszolásához. Bőgel György, az Ecommerce Hungary Egyesület volt elnöke, a CEU tanára többek közt a kazal módszert is beépítve írt egy újabb hosszú, tartalmasan figyelemre méltó analízist a Kosárérték olvasói számára.

Szeptember 9-10-én rendezték a Városligetben az idei AI Summitot, amin saját szekciót kapott az e-kereskedelem. Az előadók és kerekasztal résztvevők – oly sok hasonló rendezvénnyel ellentétben – nem csak általában beszéltek a mesterséges intelligencia jelentette üzleti kihívásokról és lehetőségekről, hanem saját alkalmazási tapasztalataikat is megosztották. Aki lemaradt volna: összeszedtük a legfontosabbakat az elhangzottakból.

Az OpenAI Dall-E és a ChatGPT elindítása után 2023-ban drámaian megváltozott a globális MI-térkép. A várakozásokkal ellentétben azonban az ezt követő piaci fejlődés és az innováció nem az Egyesült Államokra vagy más nyugati országokra összpontosult. Kína a nyerő egyelőre, és az is látszik már, hogy mi lehet ennek az oka.