Egyre nagyobb figyelmet követel magának az utóbbi években reflektorfénybe lépett Z generáció, mely lassan meghatározójává válik a gazdasági folyamatoknak. Tagjai nem csupán a legfizetőképesebb vásárlóvá válnak, de aktívan alakítják a piacot fogyasztókként is, és az üzleti élet ambiciózus szereplőiként is.

A Kosárértéken eddig inkább technológiai aspektusból vettük górcső alá az AI-t, most azonban egy új szempont kerül a középpontba: milyen, karbonlábnyomokban mérhető ára van annak, hogy a mesterséges intelligencia az üzleti működést jelentősen megkönnyíti?

A divatipar a világ negyedik legszennyezőbb iparága, jelentős mértékben felelős a vízszennyezésért, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért és a textilhulladék felhalmozódásáért. Az Európai Unió is sürgeti a megoldáskeresést és ez a fast fashion végét jelentheti. Az új szabályozása szerint 2030-ra minden, az EU-ban értékesített ruhadarabnak tartósnak, újrahasznosíthatónak és javíthatónak kell lennie.

A „meg nem érkezett csomag” okozta bosszúság, vagy a rugalmatlan kézbesítési opciók könnyen alááshatják a vásárlói elégedettséget, ami jelentős veszteséget hozhat a kereskedők számára. Ebben a kihívásokkal teli környezetben a csomagautomaták forradalmasíthatják a vásárlói élményt, miközben hatékony eszközként szolgálhatnak a lojalitás növelésére.

Az e-kereskedelem bővülésével párhuzamosan a szállítási rendszerek is új kihívások elé kerülnek: gyorsaság, kényelem, költséghatékonyság és fenntarthatóság. A csomagautomaták ezekre az igényekre egyszerre kínálnak választ. Ez az innovatív kézbesítési forma nemcsak a vásárlóknak nyújt rugalmasságot, de a szolgáltatók és webshopok számára is komoly előnyökkel jár.

Közeledik az EU által  útjára indított zöld átállás program keretében történő ESG jelentéstételi kötelezettség határideje: 2025-ben a kisebb, a 2026-ra pedig már a nagyobb vállalatoknak is nyilvánosságra kell hozniuk az előző üzleti évre vonatkozó jelentésüket a fenntarthatósági mutatóikról. Vagyis: a cégeknek el kell kezdeniük demonstratíve vállalni a tevékenységükből eredő társadalmi felelősséget.

A fenntarthatóságra és tudatos életmódra való törekvés egyre nagyobb szerepet kap a globális és hazai kereskedelemben, beleértve a vásárlói döntéseket is. Különösen fontos ez az ünnepi szezonhoz közeledve, amikor a fogyasztás ugrásszerűen megnő. A Mastercard idei Green Friday kampánya erre az új szemléletre épít, és arra ösztönzi a vásárlókat, hogy az élelmiszerfogyasztás és -vásárlás területén is váljanak környezettudatosabbá.

A NÉBIH 2023-as jelentése alapján Magyarországon  évente 230 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami egy főre lebontva 24 kg. Ez már egy javulást jelző adat, mivel a 2016-os érték 33,1 kilogrammot mutatott, de a Munch friss Élelmiszer Körképe alapján úgy tűnik, e tendencia máris megfordult.

A mesterséges intelligencia számításai szerint a visszaváltás nélküli rendszerben üvegből körülbelül 60 év alatt egy Mount Everest méretű üveghulladék halmozódna fel a Földön.

A Munch innovációja valójában annak elérése, hogy a környezetedben nem kell bemenned az összes boltba, hogy kiderüljön: hol vannak ételmentéshez kapcsolódó lehetőségek, projektek, hanem egy platformon összegyűjtve lehet mindezt hatékonyabban megvalósítani.