A legnagyobb kihívás, amivel egy online kereskedő szembe kerülhet a változó vámokkal kapcsolatban az lehet, hogy megtalálta-e logisztikai partnerét, amely segít menedzselni nemzetközi tevékenységét. A kulcsszó a „változó”, mert a szakértő éppen ahhoz ért, hogy az üzletfelek alkalmazkodjanak a folyton módosuló szabályozási környezethez.

A Reacty Digital végignézett a 2024-es éven, és azt látta, hogy többféle irányból befolyásolják trendek a magyar e-kereskedelmi piacot. Egyes hatások belülről érkeznek, a hazai piacra specifikus módon, míg más hatások a nemzetközi színtérről jutnak el hozzánk. De a nagy kérdés idénre is megmaradt: a külföldről érkező hatás finomodik a magyar piac határozott igényeihez, vagy tud annyira erős befolyást kiváltani, hogy átformálja a fogyasztói viselkedést?

A digitális kereskedelmi tanácsadásban új, de máris központi szerepet betöltő PwC a piacra lépés nagy kérdésére (make or buy) a nulláról felépíteni helyett a szektorban meghatározóan teljesítő GKID felvásárlását válaszolta. A regionális szerepkörről, a naivitásról és a tanulásról, illetve arról kérdeztük Madar Norbertet, az akvizíció „áldozatául esett” cég vezetőjét, hogy kinek érdemes ma sikeres webáruházról álmodoznia.

A szabadpiaci gazdaság alapelvei, melyek a teljes nyugati világban, de különösképpen az Egyesült Államokban a modern kapitalizmus alappillérei nem éppen új találmányok. Éppen ezért különösen ironikus hogy mindezeket az elveket, éppen két, kínai cég fordította saját előnyére szinte teljes nyugati e-kereskedelmi piacon. A kínai versenytársaik felismerték, hogy az amerikai fogyasztók számára az ár fontosabb tényező, mint a gyorsaság, és erre építették fel üzleti stratégiájukat.

Két évvel ezelőtt jelent csak meg Magyarországon a Temu, de tavaly már a kínai piactéróriás diktálta a tempót a hazai online kereskedőknek is. Fordulatot hozott a magyarországi e-kereskedelemben, ma már az import pörgeti az ágazat forgalmát – derült ki a PwC friss ágazati körképéből.

A magyar e-kereskedelem elmúlt évei arról szóltak, hogy megjelentek a távoli és a közeli külföldről érkező versenyzők, akik egy nagy szeletet kihasítottak a hazai bizniszből. Ez elriaszthatja azokat, akik webáruház alapításán gondolkodnak 2025-ben, pedig ha jobban belegondolnak, nincs rá okuk.

Az Európai Unió szabályozó hatóságainak malmai közismerten nem éppen a leggyorsabb tempóban őrlő intézmények közé tartoznak, ám végül csak meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az uniós piac védelmét szolgálják. Úgy tűnik, kitalálták, hogyan lehetne beterelni az uniós szabályok keretei közé a Temu-t, a Sheint-t és akár más leendő kínai e-kereskedelmi óriásokat.

A divatipar a világ negyedik legszennyezőbb iparága, jelentős mértékben felelős a vízszennyezésért, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért és a textilhulladék felhalmozódásáért. Az Európai Unió is sürgeti a megoldáskeresést és ez a fast fashion végét jelentheti. Az új szabályozása szerint 2030-ra minden, az EU-ban értékesített ruhadarabnak tartósnak, újrahasznosíthatónak és javíthatónak kell lennie.

Két év kellett csak hozzá, hogy gyökeresen megváltoztassák a légi szállítást a nagy online kereskedelmi vállalatok megrendelései és az ezzel foglalkozó vállalkozásokat (a tulajdonosaik számára) aranytojást tojó tyúkká tegyék. A hagyományos szállítmányozási és a logisztikai ágazatból nézve azonban inkább az üzletükbe csipkedő harci kakast látják bele ezekbe a webes cégekbe.

Gondoljunk bármit is róla, a Temu elképesztő évet zárt 2024-ben. Nemcsak Magyarországon, de szerte a világon képes volt erre, és az elképesztő eredményeivel alaposan felforgatta az e-kereskedelem világát. A mindössze 2022 végén indított kínai oldal globálisan is képes volt arra, hogy a kedvező árú termékeiről váljék ismertté.