“A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét...” - sorolja Gombóc Artúr, a Pom-pom ikonikus karaktere. Ezek a csokoládé fajták pedig könnyen párhuzamba hozhatók az itthoni, szintén ikonikus piacterekkel: az egyesíti őket, hogy mindegyik piactér, de vannak azért eltérések közöttük bőven. A következőkben azon piacterekről fogok beszélni, amelyek 2025-ben megkerülhetetlenek, mind partneri, mind felhasználói oldalról.

Bár az e-kereskedelmi üzleti modellek népszerűsége jelentős eltéréseket mutat termékenként és régiónként, a globális trendek alapján a kép már jóval egyértelműbb: a piacterek egyre inkább dominálják az e-kereskedelem világát. Ezek a platformok világszerte messze túlszárnyalják a hagyományos online boltok eredményeit, és egyre meghatározóbb szereplőivé válnak a digitális gazdaságnak. Legalábbis ez a konklúziója annak a legújabb kutatásának, amelyet a hamburgi székhelyű piacelemző cég az ECDB készített.

Ha csak az elmúlt időszakban napvilágot látott statisztikákat vesszük alapul, akkor a címben feltett kérdés valójában nem is kérdés. Ám ha bekukkantunk a függöny mögé, akkor inkább már azt láthatjuk, hogy felépíteni és elindítani egy sikeresen működő vállalkozást pusztán ezen az alapon elég nehéz feladat. Mindenesetre, ha mégis úgy döntünk, hogy belevágunk egy piactér felépítésébe, akkor érdemes figyelembe vennünk az alábbi, jó néhány fontos szempontot.

A közép-európai online piacterek rocksztárja, David Cikanek elsősorban az Amazonon terjeszkedés elősegítésének specialistája. Beszélgetnünk vele majd’ egy órát, így mindenre rákérdeztünk, ami ma a magyar ecommerce világban a piacterekkel kapcsolatban előkerülhet.

Nemcsak hogy gyorsan elfogytak a jegyek, de az utolsónak érkező kiállítóknak - teltház miatt - már nem tudtak helyet biztosítani az első, kifejezetten online piactér specifikus fórumon, a Marketplace Summiton történő megjelenéshez. Az UP Újpesti Rendezvénytérben több mint 300-an voltak kíváncsiak előadások és kiscsoportos workshopok formájában a többek között a fizz.hu, az Allegro, a pepita és az Amazon képviselőinek előadásaira és tapasztalataira.  Ott jártunk, képgaléria is készült.

Az Európai Unió szabályozó hatóságainak malmai közismerten nem éppen a leggyorsabb tempóban őrlő intézmények közé tartoznak, ám végül csak meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az uniós piac védelmét szolgálják. Úgy tűnik, kitalálták, hogyan lehetne beterelni az uniós szabályok keretei közé a Temu-t, a Sheint-t és akár más leendő kínai e-kereskedelmi óriásokat.

Az ebringo.hu 2021-ben indult, alapvetően “B” kategóriás elektronikai és barkács termékek digitális piactereként. Jelenleg 112 partnerrel és négy országban van jelen, egyre bővülő startupként. Éves szinten több milliárd forint forgalmat bonyolítanak partnereikkel, a mesterséges intelligencia alapú marketingnek köszönhetően a növekedésük folyamatos. Scheller M. Richárd (SR) és Németh Gergely (NG) beszél az ebringo.hu működéséről.

Egy éve került ismét magyar kézbe a Vatera és a Jófogás, lényegében azóta tart az átalakítás is, melynek lassan a végére is érnek. Lezajlott a közös backoffice kialakítása, a logisztikai fejlesztéseknek köszönhetően még több fajta terméket lehet a piacterekről a webáruházaknál megszokott módon megrendelni. A Jófogás univerzális piactér marad, a Vatera a műgyűjtők és a hobbisták irányába indult el a hamarosan elrajtoló aloldalaival.

Az elektronikus kereskedem múltja tágan értelmezve is csupán néhány évtizedes, máris megjelent egy olyan kezdeményezés a láthatáron, ami felboríthatja az ágazat mostanra kialakult rendszerét. A Red101 miatt a legnagyobb veszélyben éppen a legnagyobb piacterek, élükön az Amazon van, mivel ezek kínálnak B2B szolgáltatásokat is.

A januári csendes startot követően a fizz.hu azzal a bejelentéssel került be a hazai ecommerce hírekbe, hogy máris a legnagyobbak közé vágyik. Az OTP Csoport online webáruházának ügyvezetőjét, Szőcs Andrást a remélt nagy hódítások előtt kértük fel egy Kosárérték nagyinterjúra.