E-ker Hírszemle

Amikor április végén az Ibériai-félsziget 50 millió lakosa áram nélkül maradt, nemcsak a világítás szűnt meg. Az ATM-ek használhatatlanná váltak, a boltok sötétbe borultak. Mi történne, ha ez az átmeneti vészhelyzet mindennapos valósággá válna? Egyebek mellett erre a kérdésre keresett választ Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási társvezetője a Digital Media Hungary-n tartott előadásában. Az e-kereskedők szempontjából nem teljesen elméleti ez a kérdés, láthatóságuk ugyanis nem magától értetődő. „Ma egy közösségi médiaposzt nyolc óránál is kevesebb ideig él” – mondta Kórász Tamás. Ezért olyan kampányokat kell futtatni, amelyek gyorsan célt érnek. A mesterséges intelligencia és a digitalizáció egyedi megoldásokat kínál: virtuális avatárokat, MI-alapú influencereket, interaktív bevásárlókosarakat hozhatunk létre. Ilyen eszközökkel tarthatják fenn a figyelmet maguk iránt a webáruházak. A KPMG egyik felméréséből kiderült, hogy a kiskereskedők 74 százaléka szerint megéri a technológiába fektetni. Az MI-t használók 82 százaléka juthat versenyelőnyhöz. (További részletek: Digital Hungary)

Csak az Egyesült Királyságban 2024-ben 2,6 millió online vásárlási csalást jelentettek a hatóságoknak, ami 22 százalékkal több a 2023-as bejelentéseknél. A kár értéke körülbelül 400 millió font. Ez 11 százalékos növekedés éves összehasonlításban. A bűncselekmények sok hasonlóságot mutatnak, ami a szakértők szerint arra utal, hogy az Európai Unió egész területét fertőzik az online kereskedelemben megjelent csalások. Ezt támasztja alá a Tietoevry Banking több mint 3,7 milliárd európai pénzügyi tranzakció elemzése alapján készült 2025-ös jelentése. Ez megállapította, hogy a digitális fizetési csalási kísérletek 2024-ben 43 százalékkal nőttek 2023-hoz képest. A bűncselekményeket főként az úgynevezett social engineering módszerével hajtják végre és egyre inkább támaszkodnak a mesterséges intelligenciára. A szociális manipulációs csalások 156 százalékkal, az adathalász támadások 77 százalékkal nőttek, ami megnehezíti az egyes esetek felderítését és a bűncselekmények megelőzését. (További részletek: Ecommercebridge)

A napokban tartott 12. Reatail Konferencia köszöntőjében Bessenyei Attila, a Laurel Számítástechnikai Kft ügyvezetője arról beszélt, hogy lényegében korszakváltás történt a kiskereskedelemben, ezért több olyan eszközre is felhívta a figyelmet, amelyek a digitalizáció következő lépcsőjéhez nyújtanak segítséget. A hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet ma még talán furcsán hangzanak, de a szakember szerint ezek és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító megoldás gyorsan hétköznapivá válnak majd az életünkben.
A Laurel szakmai fórumán felszólaló Kozák Tamás (az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára) ezt lényegében kiegészítve előadásában arra mutatott rá, hogy bár Magyarországon a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken, a szektorban dolgozók termelékenysége és hatékonysága jelentősen meghaladja az országos átlagot - elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp a Laurel, illetve más, hasonlóan innovatív cégek újításainak köszönhetően. Kozák Tamás úgy véli, hogy akinek élő pénztárosra van igénye, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, de a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjai például kiválthatók lehetnek automata boltokkal – ha ezt a jogszabályok is lehetővé teszik. (forrás: Laurel)

A Nike visszatér az Amazonhoz, egyes termékeinek árát megemeli, miközben új vezérigazgatója a bevételcsökkenés megfordításán dolgozik. A CNN holisztikus híradása szerint a több mint öt év kihagyás utáni mea culpa mögött az állhat, hogy a saját weboldalra terelt kereskedelmi modell végül nem váltotta be a reményeket; a Nike eladásai az elmúlt években visszaestek. A döntésről kiadott közlemény szerint a vállalat most új növekedési utakat keres - azok után, hogy tavaly a Nike egyik “öreg motorosa”, Elliott Hill lett az új vezérigazgatójának, s miután a vállalat globális eladásai a legutóbbi negyedévben további kilenc százalékkal visszaestek.„A Nike azért fektet be a piacterébe, hogy biztosítsa a megfelelő termékeket, a legjobb szolgáltatásokat és a személyre szabott élményt a fogyasztóknak, bárhol és ahogyan vásárolnak” – áll a vállalat közleményében. Mindeközben a Nike arra kezdte ösztönzi a vásárlóit, hogy a korábbi évekre jellemző klasszikus modellek (Air Force, Pegazus, Cortez stb.) helyett az új, drágább modelleket vásárolják. (További részletek: CNN)

Egy friss, nyolc európai országra kiterjedő kutatás arra jutott, hogy az európai vásárlók többsége (58 százaléka) nem hiszi, hogy belátható időn belül a vásárlóereje javulni tudna, több mint harmada (36 százaléka) pedig úgy gondolja, hogy a továbbiakban spórolásra kényszerül. A vásárlással kapcsolatos döntésekhez a vevők 82 százalékát online információk, 90 százalékát pedig a promóciók viszik közelebb. A Shopfully adatai szerint a magyar vásárlók nem csak a pesszimista kilátásaik (64 százalék) miatt tartoznak a kontinensen az élcsoportba, hanem amiatt is, hogy a magyar vásárlók kétharmada gyakorlatilag vadássza az akciókat.
Az ár-érték arány az európai vásárlók számára is a legfőbb szempont: a megkérdezettek 70 százaléka a minőséget, míg 65 százalékuk az árat tartja a márkaválasztás legfőbb tényezőjének. A magyar vásárlóknál ez fordítva van: 67 százalék számára az ár az elsődleges szempont, és 62 százalék helyezi előtérbe a minőséget. „A kutatás rávilágít arra, hogy a vásárlási szokások a gazdasági környezet hatására jelentősen eltolódtak a tudatosság és a spórolás irányába. A promóciók és akciók kulcsszerepet töltenek be: tízből kilenc magyar vásárló szerint ezek jelentősen befolyásolják döntéseiket” – közölte Zsatkulák István a Shopfully magyarországi vezetője. (Forrás: Shopfully)

Mind hazai, mind nemzetközi téren erősíteni tudott Kelet-Közép-Európa legnagyobb e-kereskedelmi társasága, a lengyel Allegro az idei első negyedévben. Csoportszinten 176,7 millió euró (71,4 milliárd forint) EBITDA (üzemi) eredményt értek el, ami 6,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál és egymillió euróval veri az elemzők várakozását. A tavaly őszi magyarországi nyitás után várhatóan 2025-ben nyílik a lengyelek horvátországi és a szlovéniai portálja. Csoportszinten a negyedéves bruttó áruérték (GMV) 8,9 százalékkal, 3,48 milliárd euróra emelkedett 2024 első három hónapjához képest. Az Allegrónak saját adatai szerint 21 millió aktív vásárlója volt, ami 5,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A külföldi aktív vásárlók száma már eléri a hatmilliót. Az Allegro az elmúlt hónapokban eltávolította nemzetközi piacteréről a hosszú szállítási idejű, főként kelet-ázsiai ajánlatokat, hogy jobban megkülönböztesse magát más platformokról. Az automatákba kért csomagok arány 24-ről 29 százalékra nőtt egy év alatt. (További részletek: VG)

Átlagosan több mint tíz százalékkal emelkedett a speciális étrendhez illeszkedő termékek forgalma az elmúlt három hónapban a Kifli.hu adatai szerint. Az online szupermarket februárban indult kampányában közel 30 kiemelt laktózmentes, gluténmentes és cukortudatos termék árát csökkentette 15–50 százalékkal. A kereslet leginkább a növényi alapú tej, a laktózmentes tejtermékek, a gluténmentes készételek (például halrúd), illetve az e kategóriába tartozó kenyerek iránt nőtt. Április végéig közel 130 ezer a kampányban résztvevő terméket tettek kosarukba a Kifli.hu vásárlói. A kampány legnépszerűbb márkái között szerepelt a Yutto, a Magic Milk, a Mizo, az Iglo, az Amrex, a Gullon, a Szafi és a Schär. Az online szupermarket statisztikái szerint a fogyasztók ötödének kosarába rendszeresen kerül valamilyen speciális diétás termék. „Tudjuk, hogy tízből hat magyar fogyaszt valamilyen speciális élelmiszert, amely jelentős többletkiadást is jelenthet. Ezért sem meglepő, hogy vásárlóink a vártnál is pozitívabban fogadták az árcsökkentést”– mondta Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója. (További részletek: Digitalhungary)

Egyelőre nem érzékelhető, hogy az Egyesült Államok helyett Európába szállítanák árujukat a kínaiak gyártók, de ami késik, nem múlik. A FoxPost elemzése szerint a 90 napos vámfegyverszünet Kína és az USA között nem hozott forgalomnövekedést Magyarországon a kínai online értékesítésben. Áprilisban ugyan némi növekedés volt megfigyelhető a Kínából érkező csomagok számában, ám ez szezonális hatásnak tudható be. Nem hozható közvetlen összefüggésbe az amerikai intézkedésekkel. A kínai e-kereskedelmi cégek, köztük a Temu és a Shein ugyanakkor továbbra is nagy figyelmet fordítanak az európai piacra. Az öreg kontinensre irányuló kínai csomagforgalom az idei első negyedévben 28 százalékkal nőtt – jelentette a Guardian. Sokatmondó az is, hogy Kína kereskedelmi miniszterhelyettese május elején azt nyilatkozta, hogy Kína erősíti kereskedelmi jelenlétét Közép- és Kelet-Európában. „A 90 napos vámenyhítés nem nyújt hosszú távú biztonságot, ugyanakkor értékes időt ad az alkalmazkodásra” – mondta Radeczky Zoltán, a FoxPost vezérigazgatója. (További részletek: Index)

Az Amazon Haul hivatalosan is megérkezett az Egyesült Királyságba, hat hónappal az amerikai premier után. A bevezetés egyelőre béta állapotban van, de az Amazon szerint az „ultra-alacsony árú termékek” hamarosan minden vásárlónak elérhetővé válnak a szigetországban. A Haul UK-on megjelenő termékek ára 20 font (9600 forint) vagy annál kisebb. Többségük ára 10 font alatt van. A vásárlók további kedvezményeket is kaphatnak.
Például ötszázalékos árengedményt az 50 font feletti rendelésekből és tízszázalékost a 75 font felettiekből. A 15 font feletti rendeléseket ingyen szállítják házhoz. Az Amazon 15 napos visszaküldési jogot kínál minden Haul-megrendelésre. A vevők visszaküldési dobozt számos postahivatalban és néhány áruházlánc boltjaiban ingyen leadhatják. A Haul UK-t egyes felhasználók az Amazon Shopping alkalmazáson keresztül érhetik el. Az Amazon Haul 2024 novemberében indult el az Egyesült Államokban. Idén márciusban az amerikai fogyasztók 16 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább egyszer vásárol az Amazon „kínai” áruházában. (További részletek: Shopifreaks)

Az Európai Bizottság azt javasolja az EU tagállamainak, hogy a de minimis szabály alá eső csomagok európai uniós importjára illetéket vessenek ki. Ez pakkonként két euró lenne, ha a címzett magánszemély, illetve 50 eurócent, ha raktárba kerülne az áru. A 150 eurónál (60 ezer forint) alacsonyabb értékű küldeményekről van szó, amelyekből elsősorban a Temu és a Shein tevékenysége nyomán a korábbinál összehasonlíthatatlanul több érkezik az unió területére. Ennek megfelelően főként ennek a két e-kereskedelmi piactérnek a költségeit növelné az új illeték bevezetése – derült ki Maros Sefcovic kereskedelmi biztos szavaiból. A politikus az Európai Parlament támogatását kérte az új közteher bevezetéséhez. Tavaly 4,6 milliárd kis értékű csomag érkezett az öreg kontinensre, aminek 96 százalékát Kínában adták fel. Ennek kezelése óriási terhet ró a vámhatóságra. Részben az ezzel járó költségekre fordítanák az új bevételt. A biztos abban is bízik, hogy befolyó pénz egy része a közös európai büdzsébe kerülhet. (További részletek: BBC)

Tavaly rekordot ért el az internetes vásárlás Szerbiában. Naponta 225 ezer ilyen vásárlás történt, ami több mint 82 millió megrendelést és 162 milliárd dinár (557 milliárd forint) pénzügyi forgalmat takar éves szinten – idézte a Szerb Nemzeti Bank adatait a vajdasági Szabad Magyar Szó. A statisztikából kiderül, hogy bár ezek magas számok, még mindig az európai átlag alatt maradnak. A fogyasztóknak általában az ár a legfontosabb szempont az online vásárláskor, a vevők többsége nő. A Temu, amely megrengette az online kereskedelmet, zsugorodásban van, miután felhagyott az agresszív marketingkampánnyal. „A Temunak alkalmazkodnia kell, fel kell vennie a versenyt az olyan platformokkal, mint az Aliexpress. Ők remek üzleti stratégiájukkal érték el sikereiket. Most majd meglátjuk, hogy a Temu mivel tud előrukkolni, ami megkülönbözteti versenytársaitól” – mondta Miljan Premović marketingszakértő. Marko Dragić fogyasztóvédő arra figyelmeztetett, hogy Szerbiában nem védi törvény a interneten lebonyolított vásárlások vevőit.(További részletek: Szabad Magyar Szó)

A kínai technológiai óriáscégek azon dolgoznak, hogyan segítsenek az exportőröknek belföldi piacokon vevőket találni az új amerikai vámok miatt kieső export helyett. A JD.com, árbevétele alapján Kína legnagyobb kiskereskedője a következő egy évben 200 milliárd jüan (27,4 milliárd dollár) értékben vásárol termékeket exportőröktől, és segít azokat belföldön értékesíteni. A PDD, a Temu anyavállalata 100 milliárd jüant fektet be, hogy eladói a hazai fogyasztók felé fordulhassanak. Az Alibaba szupermarketlánca új értékesítési csatornát indított azoknak a vállalatoknak, amelyek belföldi értékesítésre térnének át. A Baidu egymillió vállalkozásnak ígért ingyenes hirdetési szolgáltatásokat. Ezek az erőfeszítések, a fogyasztás ösztönzését célzó kormányzati élénkítő programokkal együtt, 5,9 százalékkal növelték Kína kiskereskedelmi forgalmát az elmúlt hónapban. Egyelőre nem világos, hogy ez elegendő lesz-e a vámháború hatásainak ellensúlyozására. Ha igen, az azt demonstrálná, hogy Kína gazdasága egy fokkal ellenállóbbá vált a kereskedelmi háborúban. (További részletek: Világgazdaság)

Követőkre találhat más országokban is a kínai hatóságok kezdeményezése, amelyben arra szólították fel a nagy e-kereskedelmi piactereket, hogy hagyjanak fel az árvisszatérítéssel az áru visszaküldése nélkül. Erre azért szorítják rá a webáruházakat, mert sokszor nagyobb gondot jelent valamilyen egyszerűbb termék, egy ruházati cikk vagy háztartási kisgép visszaszállítása a fogyasztótól, amit vissza akar küldeni, mint ha visszatérítik az árát, és nem kérik vissza az árut. Ugyanakkor a webáruházak üzemeltetőinek összességében óriási anyagi veszteséget okozhat ez a gyakorlat. Az ügy magas állami és pártfórumokat is megjárt, végül úgy döntöttek Pekingben, hogy július végétől csak az e-kereskedők dönthetnek úgy, hogy visszatérítik valamilyen termékük árát anélkül, hogy megvárnák az áru visszaszolgáltatását. A hivatalos indoklás szerint meg akarják előzni, hogy a boltosok bajba kerüljenek olyan időkben, amikor a kereskedelem feltételei belső és külső okok miatt amúgy is nehezebbé váltak. (További részletek: Brandequity Economictimes)

A vidéki e-kereskedelem sikerének első számú feltétele a megbízható digitális infrastruktúra megléte – derült ki a kistelepülések webáruházainak esélyeit elemző cikkből, amely a Kavosz honlapján jelent meg. Bár a szélessávú internet terjed, még mindig vannak gyenge adatkapcsolattal rendelkező térségek. A digitalizációt ösztönző uniós és állami programok, például a Digitális Európa, vagy a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat lehetőséget adnak a vidéki vállalkozások felzárkózására. A vidéki webáruházak Achilles-sarka a megfelelő logisztikai háttér hiánya. A csomagküldés gyakran magasabb költséggel és hosszabb szállítási idővel jár a nagyvárosoktól távol eső településeken. Erre megoldást kínálhat a hálózatépítés más helyi e-kereskedőkkel. Jó hír, hogy egy kis lélekszámú falu webshopja is elérheti az országos közönséget, ha képes megfelelően használni az online marketing eszközeit. (További részletek: Kavosz)

Az Amazon új technológiákba fektet be a csomagolás javítása és a hulladék csökkentése érdekében. A dortmundi „Delivering the Future” innovációs rendezvényen a vállalat bejelentette, hogy a következő három évben automatizált csomagolási technológiákat vezet be. Többek között olyan gépeket, amelyek Európában először gyártanak majd személyre szabott dobozokat. Több száz ilyen automatizált csomagológépet terveznek telepíteni az európai logisztikai központokba. A technológia segítségével több millió szállítmány csomagolási anyagának mennyiségét lehet majd csökkenteni. Az idei év végéig több mint 70 gép érkezik Németországba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, Olaszországba és Spanyolországba. Ebből több mint 30 csak Németországba. A továbbiak 2027-ig követik őket. A személyre szabott csomagolás segít csökkenteni az anyagfelhasználást és a kézbesítő járművekben rendelkezésre álló hely jobb kihasználását. Kevesebb járművel több szállítmányt lehet szállítani és csökken a csomagolási hulladék. (További részletek: Greenfo)

Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét. A Prologis logisztikai cég friss kutatása szerint évente 1,4-1,9 millió négyzetméter új logisztikai térre lesz szükség az európai kontinensen felmerülő igények kiszolgálására. A szakértők úgy látják, hogy a magyar piacon is bőven lesz lehetőség a növekedésre ezen a területen. A bővülést az online megrendelések teljesítéséhez és a visszáru feldolgozásához szükséges egyre nagyobb helyigény hajtja, mivel a hagyományos kiskereskedelmi helyszínek helyett közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítésre tervezett logisztikai hálózatokra helyeződik át a fókusz. A friss adatok szerint az e-kereskedelem jelenléte az európai kontinensen továbbra is 10 százalék körül mozog, ami jóval elmarad az Egyesült Királyságban tapasztalt 32 százaléktól. Ez a legmagasabb Európában. Mivel a szakértők számításai szerint ez az arány 2030-ra várhatóan közel harmadával, 13,4 százalékra nő, a fogyasztói magatartás változásait támogató logisztikai és ellátási lánc infrastruktúrája iránti tartós keresletre lehet számítani.(További részletek: IOT Magazin)

A kínai Temu és Shein e-kereskedelmi platformok csomagjai eláraszthatják Európát, miután az Egyesült Államok május 2-ától megszüntette a Kínából és Hongkongból érkező 800 dollár alatti termékek vámmentességét. Az olcsó kínai webshopok eladatlan készletei várhatóan más piacokon jelennek meg, jó eséllyel Európában. Ez azt is jelenti, hogy még a megszokottnál is jutányosabb áron vásárolhatunk a kínai netes áruházakból, hiszen az unióban jelenleg 150 eurós értékhatár alatt még vámmentesek a távol-keleti országból érkező csomagok. Az Európai Bizottság már dolgozik a lehetséges válaszokon. Előkészítés alatt áll a vámunió átfogó reformja, amely megszüntetheti a 150 eurós küszöböt.
Berencsi Máté, a Forweb Online Marketing Ügynökség ügyvezetője a Szon.hu-nak korábban elmondta, az ügyfeleik 20–40 százalék közötti forgalomcsökkenésről számoltak be a Temu megjelenése óta. Ujvári Adrienn webáruház-szakértő, a webshopok készítésével és üzemeltetésével foglalkozó Shopmentor alapítója is legalább 25 százalékra teszi a hazai online áruházak forgalmának csökkenését. (További részletek: Szabolcs ONline)

A Temu eddigi gyakorlata szerint több magyarországi szolgáltatóval, például az Express One-nal, a DPD-vel, a Foxposttal és a Magyar Postával dolgozott együtt termékei kiszállításában, ám az Economix szerint új partner tűnt fel a kínai cég mellett. Egyik olvasójuk a szállítási értesítés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Temu új szállító partnere az iMile Hungary.
A céget Dubajban alapították 2017-ben. Globális technológiai vállalatnak definiálja magát, amely kiszállítással foglalkozik. Az expressz logisztikai szolgáltatások is a profiljába tartoznak. A kézbesítendő csomag elektronikus nyomon követését állítólag hatékonyabban képesek menedzselni, mint más cégek. Az iMile saját honlapja szerint 30 országban működő, több mint 20 ezer embert foglalkoztató vállalatról van szó. Központja ma is az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában található. (További részletek: Economx)

A kínai cégek a gyárleállítások és a kényszerszabadságolások mellett próbálják pótolni a kieső amerikai keresletet. Vannak, amelyek új piacokat akarnak bevonni Indiában, Délkelet-Ázsiában, Európában és Latin-Amerikában, de ennél érdekesebbnek tűnnek azok a gyártók, amelyek az online jelenlétük erősítésével próbálkoznak. Április közepén, elsősorban az amerikai felhasználók fiókjait árasztották el például azok a TikTok-videók, amelyekben kínai cégek a világ legnagyobb, Kínában gyártatott márkáinak termékeit kínálják, csak márkátlan verzióiban és elképesztően alacsony áron. Gyorsan kiderült ezekről a videókról, hogy ezek az árusok többségében, de: sokszor jó minőségű másolatokkal  házalnak. A kívánt hatást elérték, mert figyelemfelkeltők voltak,  és új vásárlói csoportokhoz jutottak el. Ráadásul megkérdőjelezték a luxusmárkák integritását is.
Egy másik értékesítési technika az úgynevezett livestream shopping, aminek a lényege, hogy a vásárló otthon ül a telefonja (tabletje, számítógépe) előtt, és egy élő adást néz, amiben valaki különböző termékeket kínál eladásra. Tisztára, mint a Teleshop, csak nem a tévében! De a néző ott helyben lecsaphat arra, ami megtetszik neki. Ráadsául a livestream kereskedelemi műfaj, ha jól csinálják, nem csak a cégeket teheti gazdaggá, de a bármit eladni képes "eladó-előadókat" is. Viya, az egyik legnépszerűbb kínai influenszer pár éve egy rakétakilövést tudott élőben eladni (majdnem 2 milliárd forintnyi jüanért); a livestream shopping adásainak eddigi nézőszám rekordja 37 millió. (További részletek: Telex)

Május 23-áig lehet kitölteni a fogyasztóvédelmi konzultációt a fogyved.kormany.hu oldalon, aminek eredményeként szigorítás jöhet az ügyfélszolgálatoknál. Az online konzultációban 12 kérdésben tudakolják az emberek véleményét többek között az akciókkal történő „trükközésekről”, az online csalásokról és az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokról. Sára Botond főispán, Budapest Főváros Kormányhivatala vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy tavalyihoz képest idén 25 százalékkal több panasz érkezett az árfeltüntetéssel, az akciózással kapcsolatban és 15 százalékkal nőtt a jótállással, a kellékszavatossággal kapcsolatos panaszok száma is. Áprilisig 256 fogyasztó fordult a fővárosi fogyasztóvédelmi hatósághoz ilyen panaszokkal. A telefonos ügyfélszolgálatokkal kapcsolatban azt mondta: a cél az, hogy minden telefonáló öt percen belül kapcsolatba tudjon lépni ügyintézővel. Sára Botond arról is beszélt, hogy a panaszoknál listavezetők az e-kereskedelemmel és az online piacterekkel kapcsolatos bejelentések. Idén már több mint ezer ilyen érkezett a fővárosi kormányhivatalhoz. (További részletek: Startlap)