Mindig is voltak „élősködők” a kultúránkban, akik kalózkodásból vagy mások átveréséből élnek. Bizonyára vásároltunk már utcai piacokon, ahol az árusok hamis Nike-okkal, Levisekkel, Rolexekkel csencseltek. A parazita-stratégia alapszabálya meglehetősen egyszerű: meggyőzünk valaki mást, hogy befektetést eszközöljön ki számunkra egy piac kialakításában, ami így fedezheti majd az innováció, a reklám, a terjesztés vagy bármi más költségét.

A folyamatosan változó mai üzleti környezetben egy dolog állandó: az ügyfelek visszajelzéseinek felbecsülhetetlen ereje. Legyen szó elismerő leveleikről vagy a sérelmeik listájáról, minden egyes visszajelzés lehetőséget ad a fejlődésre, az alkalmazkodásra és az üzleti gyarapodásra. Bill Gates szerint a legelégedetlenebb ügyfeleink a legjobb tanulási forrásaink. De valljuk be, ha csak az ilyen ügyfeleinket használjuk egyetlen információforrásként, az meglehetősen torzíthatja stratégiai gondolkodásunkat.

A mesterséges intelligencia forradalmasít(hat)ja egyes iparágak működését. A szabadúszó íróktól kezdve a grafikusokon át még az egészségügyi szakemberekre is hatással van már ez a jövőtechnológia. A Goldman Sachs nemrégiben készült jelentése szerint mintegy 300 millió munkahelyet érinthet a generatív MI, ami azt jelenti, hogy már a munkavégzés 18 százaléka automatizálódhat világszerte. Viszont tény, hogy a fejlett gazdaságokat ez erősebben érint(het)i, mint a feltörekvő piacokat.

A kisvállalkozások fontos részét képezik a gazdaságnak, és létfontosságú szerepet játszanak az innováció ösztönzésében és a munkahelyteremtésben. Viszont egyedi kihívásokkal kell szembenézniük, és gyakran versenyeznek a nagyobb erőforrásokkal és piaci erővel rendelkező vállalatokkal. A kis cégek számos stratégiát alkalmazhatnak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a versenypiacon.

Az itthoni verseny és a külföldön kínálkozó lehetőségek miatt nem csoda, hogy a „nemzetközivé válás” a világ digitális kereskedelmi vállalkozásainak egyik legfontosabb célja. De a lokalizáció holisztikus megközelítése sokkal többet jelent, mint a termékleírások és webes tartalmak egyszerű lefordítása.

A mai marketing világában a mesterséges intelligencia egyszerre áldás és átok is . Elképesztő hatékonyságot és meglátásokat kínál(na), de komoly kérdéseket vet fel a hagyományos marketingszerepek jövőjével kapcsolatban is. Vajon meddig maradhat az emberi kreativitás az úr?

A mai digitális korban a vállalkozások folyton-folyvást keresik a célközönséggel való kapcsolatteremtés hatékonyabb módozatait. A közönségépítés titka a digitális csatornák kihasználásában rejlene, melyek közvetlenül a potenciális ügyfelekhez vihetik a márka üzenetét. Ezek a platformok nem csupán a vásárlók eléréséhez vezető utak; ezek azok a közegek, ahol a márkát kialakítják, ápolják és fejlesztik.

A legtöbb honlap-(újra)tervezés nehézkesen zajlik; a dizájnnal kapcsolatos tervek veszik el rendre a legtöbb időt. Új jelenség, hogy a kifejezetten „esztétikusnak tűnő” weboldalak már nem úgy teljesítenek, ahogy megálmodták. Lehetnek a képek lenyűgözők, a dizájn is trendi és inspiráló a márka szövege, de mégse jön a várva várt konverzió. Mi van az egyre idegesítőbb trend mögött?

Az elmúlt években egy különös jelenségnek lehettünk tanúi: a digitális avatárok és a mélyhamisítások (deepfake) megjelenésének az e-kereskedelemben. Nem titok, Kína volt az első ország, mely teljesen elfogadta és támogatta e technológiák fejlesztését és alkalmazását.

A mesterséges intelligencia forradalma zajlik, és egyikünk sem tehet ellene semmit. Vajon a globális ICT-forradalom tömeges munkanélküliséget fog okozni vagy sem a közeljövőben? Mi lesz, ha ez a kényelmes lehetőség a Gépi Elme térhódítása miatt végképp megszűnik?